Isa 2 | HunIMIT | STEP | Az ige, melyet látott Jesájáhú, Ámócz fia, Jehúda és Jeruzsálem felől.

Isaiah 2

1 Az ige, melyet látott Jesájáhú, Ámócz fia, Jehúda és Jeruzsálem felől. 2 És lesz az idők végén, szilárdan fog állni az Örökkévaló házának hegye a hegyek élén és felülemelkedik a dombokon, és özönlenek hozzá mind a nemzetek. 3 És mennek számos népek és mondják: Gyertek, menjünk föl az Örökkévaló hegyére, Jákob Istenének házához, hogy tanítson bennünket útjaira, hogy járjunk ösvényein! Mert Cziónból ered a tanítás és az Örökkévaló igéje Jeruzsálemből. 4 És ítél a nemzetek között és dönt a sok nép fölött; és összetörik kardjaikat kapákká és dárdáikat kacorokká; nem emel nemzet nemzet ellen kardot és nem tanulnak többé háborút! 5 Jákob háza, gyertek, járjunk az Örökkévaló világosságában. 6 Bizony elhagytad népedet, Jákob házát, mert tele vannak keleti babonákkal és kuruzslókkal, mint a filiszteusok, és idegenek szülöttjeivel érik be. 7 Betelt országa ezüsttel és arannyal és nincs vége kincseinek, betelt országa lovakkal és nincs vége szekereinek; 8 betelt országa bálványokkal, kezei műve előtt kiki leborul, az előtt, amit készítettek ujjai. 9 Megalázkodott az ember, lealacsonyodott a férfi – ne bocsáss meg nekik! 10 Bemennek a sziklába, elrejtőznek a porba az Örökkévaló rémülete elől, felséges fényétől. 11 Az ember büszke szeme lealacsonyodik, és megalázkodik a férfiak kevélysége; és egyedül az Örökkévaló lesz magasztos ama napon. 12 Mert napja van az Örökkévalónak, a seregek urának, minden büszke és magas fölött, és minden emelkedett fölött, hogy lealacsonyodjék; 13 a Libanonnak minden magas és emelkedett cédrusai fölött és Básánnak minden terebinthusai fölött; 14 mind a magas hegyek fölött és mind az emelkedett halmok fölött: 15 minden magas torony fölött és minden erősített várfal fölött; 16 mind a Tarsis-hajók fölött és minden gyönyörű kép fölött. 17 És megalázkodik az emberek büszkesége és lealacsonyodik a férfiak kevélysége, és egyedül az Örökkévaló lesz magasztos ama napon. 18 A bálványok pedig végképen eltűnnek. 19 És bemennek a sziklák barlangjaiba és a föld odvaiba az Örökkévaló rémülete elől és felséges fényétől, midőn fölkel, hogy megrettentse a földet. 20 Ama napon eldobja az ember ezüst bálványait és arany bálványait, amelyeket készítettek maguknak, hogy leboruljanak előttük, a vakondokoknak és a denevéreknek: 21 hogy behatoljanak a szirtek repedéseibe és a sziklák hasadékaiba az Örökkévaló rémülete elől és felséges fényétől, midőn fölkel, hogy megrettentse a földet. 22 Hagyjatok föl az emberrel, kinek orrában lehelet van, mert mire becsülhető ő!